Vetési László lelkész a szórványkérdésről, annak egyházi vonatkozásáról fejtette ki gondolatait. "Az egyház az utolsó olyan intézmény, amely a kisközösségben intézményként működik, és ezért rá nehezedik minden teher." Több mezőségi faluban a lelkész a nyelveszakadt konfirmandusokat így tanítja meg: eu-s crs, tin reformata maghiar. Már románul tanulja meg, hogy ő magyar református, de megtanulja, él benne az eredet- és hovatartozástudat. "Ugyanígy cserélt nyelvet - de nem hitet - Küküllőkarácsonyfalva magyar reformátussága." A Fehér megyei Borbánd római katolikusai egy évszázada cserélték át nyelvüket, de nem a kultusz nyelvét. Ugyanez a helyzet Verespatak unitárius, katolikus és református népével. Nagyváradon működik egy olyan szlovák adminisztrációjú apácarend, melynek belső nyelve ma is magyar. Az egyház sokat tehet, anyanyelven szól és szervez. Szigetfalu volt Vetési László első gyülekezete, a Szeben megyei Bürkös, ahol a nősülni vágyók 30-40 km-re levő magyar faluba mentek, hogy magyar társat keressenek. "De fenntartható ez a modell?" Az egyház egyedül nem tud megfelelni a beolvadástól való őrzésnek. A múlt században Czelder Márton lelkész Havaselvére ment a hívek után, Koós Ferenc Bukarestbe, templomokat építettek. 1881-ben azután megszületett az a református egyház egyetemes zsinati döntése, ez új alapokra fektette a szórványmunkát. Ekkor mondták ki a körlelkészség megszervezését, új templomok építését. Az ekkor indult "szórványszolgálat egyik legáldottabb eredménye az, hogy még vagyunk a Mezőségen, Dél- és Belső-Erdélyben." A múlt század végétől szolgálatának nagy részét lelkészekre, gyülekezetekre építette az EMKE is. Trianon után jöttek Reményik Sándor versei. A falumisszió útbaindítását a népi irodalom adta: Szabó Dezső, Ignácz Rózsa, Makkai Sándor, Rákosi Viktor, Nyírő József. A Mezőség apostolaként említették a két világháború között Földes Károlyt, Mezőújlak lelkipásztorát. Az elmúlt nehéz évtizedekben Szegedi László /Magyarigen/ és Herman János /Nagysármás/ lelkészek tették mindig azt, amit kellett, a szórványmunkában. - Vetési László figyelmeztetett: még mindig nem született átfogó szórványstratégia. Közben egyre közelebb húzódik a tömbökhöz a nyelvhatár. - Vetésinek ez a tanulmány a Jelen és jövő a mai szórványkutatásban című kötetben jelent meg. /Vetési László: Szórványszolgálat és az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2001. július 7.
Szilágyi Puskás Albert református tiszteletes Szigetfalun, a bánsági református szórványközpont lelkészi hivatalában elmondta, hogy a település Gátalja község részét képezi, s a református nyilvántartásban 96 hívő szerepel. A kevés, de lelkes hívő áldozatkészségét példázza a tatarozott lelkészi hivatal, valamint a jó állapotban lévő csonkatornyú templom. Szilágyi Puskás Albert szórványlelkész árvaházat tervez az egykori református iskola kisajátított épületébe, ha sikerül visszaszerezniük az ingatlant. Ebben az árvaházban szeretné a felnövő gyerekeket reformátusnak, magyarnak nevelni.- A szigetfalui szórványközponthoz tartozik Gátalja, Vermes, Füzes /ahol eltűntek a kelyhek, eltűnt a vagyonleltár, lebontották a református templomot, valamint a parókiát/, továbbá Karámfüzes, Detta, Sztamora, Gyér és Csávos. Az utóbbi helyen polgármesteri hivatalban tájékoztatták: nem hogy reformátusok, magyarok sincsenek. A lelkész ennek ellenére elment, s talált 8 reformátust, akik sírva fakadtak, mert 40 éve nem láttak református lelkészt. Kiderült, hogy Csávoson templom is volt, amelyet az egyik árvíz ürügyén eltűntettek a föld színéről, a parókiával együtt. - A kilencvenes évek elején alakult meg a dettai református egyházközség azáltal, hogy az elköltözött német evangélikusok templomát az egyházkerület megvásárolta, megjavíttatta Tőkés László püspök úrnak köszönhetően. - Gátalja községben több mint 1200 magyar él. Össze kellene fogni a helybeli katolikus és református egyházközségnek az anyanyelvű oktatás megszervezése érdekében. - Január elsejéig a szórványlelkészhez tartozott Gyertyámos is. Ezen a településen 20 hívet talált, csakhogy szórványgyülekezet lévén nem foglalkoztak velük, ezért áttértek mindenféle vallásra, legtöbben az ortodoxra. Nem azt mondják, áttérnek ortodoxnak, hanem egyszerűen azt: "Tiszteletes úr, átállok románnak! Ne kérje az egyházi hozzájárulást." - A lelkész úgy látja, ha szerezni tudna egy mikrobuszt, beindíthatnák a szórvány mozgókönyvtárt. Egyházközségük ugyanis figyelemre méltó könyvadományt kapott a Magyar Tudományos Akadémiától. /Balta János: Szórvány-szolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2003. január 13.
Gátalján hivatalosan is megalakult a Gorove László Társaskör. Az új egylet a Temes megyei nagyközség magyar kisnyugdíjasainak segítését, Gátalja és Szigetfalu szociálisan hátrányos helyzetű magyarjainak felkarolását tűzte célul, de emellett a kulturális élet ápolását is felvállalja. A kör elnöke Grexa József községi RMDSZ-es tanácsos, a támogatásokat pályázat útján igyekszik elnyerni a társaság. Az alapító tagok január 13-án megbeszélést tartanak a gátaljai magyar óvodában, ahol a társaskör évi programját vitatják meg. Gorove László (1780-1839) örmény származású író volt, aki tevékenyen részt vett a reformkori közéletben. Egykori birtokán található a ma már többségében románok lakta nagyközség. Fia, Gorove István (1818-1881) fényesebb politikai karriert futott be, a társaskör mégis az író nevét vette fel, talán ezzel is jelezve, hogy az egylet tevékenysége apolitikus. István Szolnokon és Gyöngyösön járt középiskolába, majd Pesten jogot és filozófiát tanult. Gorove Istvánt 1843-ban az MTA levelező tagjai közé választották. Amikor Kossuth 1846-ban vidékre költözött és lemondott a Védegylet igazgatói állásáról, Gorove lett az utódja. Együtt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot Kossuthtal és Szacsvayval. A szabadságharc bukását követően Törökországba, majd Párizsba ment. 1857-ben amnesztiával visszakapta a birtokait, és hazatért. A kiegyezés után Andrássy Gyula kormányában miniszteri tárcát kapott: 1867. február 20-tól 1870. május 24-ig földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, 1870. április 21. és 1871. június 21. között közmunka- és közlekedésügyi miniszter volt. Az 1874-ben létrejött Szabadelvű Párt első elnökének választották. /P. L. Zs.: Megalakult a Gorove László Társaskör. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2002. február 6.
A Gátaljához tartozó falu, Szigetfalu református iskoláját nem akarják visszaadni. Mészáros Albert református lelkész beszámolt arról, hogy árvaházat létesítenék az épületben kallódó gyermekeknek. A római katolikus és ortodox pap is csatlakozna a kezdeményezéshez. /Sipos János: Szigetfalu református iskoláját perelni kell? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2005. április 21.
Elöntötte a Berzava a Temesvártól mintegy negyven kilométerre lévő Gátalja várost és a hozzá tartozó Szigetfalut. Több mint ezer házba ömlött be a víz, 800 személyt kilakoltattak. A Gátalját és Szigetfalut elválasztó gát több méteren tönkrement, mindkét irányba rázúdult a víz a házakra és kétezer hektár földre. Ez volt az eddigi legnagyobb áradás Temes megyében. Szigetfalu most szinte teljesen lakatlan, az ittenieket a gátaljai kultúrotthonban, a polgármesteri hivatalban és a helybéli líceumban szállásolták el. Igazfalván és Rekettyőn az elmúlt napokban pusztított a víz. Igazfalván csak az utcákat és a kerteket öntötte el a Bega patak, Rekettyőn azonban a 402 házból 122-ben tett kárt. A tanítás mindkét helységben normálisan zajlik, csak hétfőn mentek haza korábban a tanulók. Bodófalván a helyzet sokat javult. /Laslavic Tímea: A helyzet javult, a kár maradt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2005. április 22.
Gyakorlatilag az egész megye víz alatt van” – hangzott el április 21-én Temes megyében, a prefektúrán. Temes megyében 30 000 hektár mezőgazdasági terület állt víz alatt, több településen dőltek össze házak, az utak egy része járhatatlan, több helység elszigetelt. A megyében tizenhat városban és községben keserítette az emberek életét az árvíz. A legrosszabb a helyzet Gátalján: 1040 (!) házba folyt be a víz, Szigetfaluban a református parókia annyira megrongálódott, hogy bármikor összedőlhet, nagy kárt tett a víz a református templomban is. Víz alatt állnak, megrongálódtak házak Temesváron, Temesrékáson /25 ház/, Dentán /400 ház/, Fodorházon /108 ház/, Törökszákoson /260 ház/, Magyarapácán 23 személyt kellett kilakoltatni. /Laslavic Tímea: 30 000 hektár, több tucat település víz alatt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./
2005. április 29.
A Bánságban több száz ház teljesen összeomlott, több ezer megrongálódott, és továbbra is fennáll a veszély. Temeskeresztes, Ótelek, Fény, Jánosfölde, Magyarszentmárton, Gátalja, Szigetfalu, Torontáldinnyés, Gyülvész, Újvár víz alá került. A Kolozs megyei RMDSZ gyűjtést kezdett a árvízkárosultak megsegítésére, közölték a bankszámla számot, ahova be lehet fizetni a támogatást, ugyanúgy az RMDSZ székházában is fogadják a támogatást. Az RMDSZ miniszterei és államtitkárai, továbbá parlamenti frakciói is megkezdték a gyűjtést. /Segítsünk az árvíz sújtotta embertársainkon! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2005. május 7.
Május 5-én a Temes megyei árvíz sújtotta Szigetfalu református templomában a híveket két püspök – Tőkés László, a Királyhágómelléki, és dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke – bátorította a nehézségek leküzdésére. Az anyaországi reformátusok – és nem csak ők – gyűjtést rendeznek a kárt szenvedettek megsegítésére. /(S.): Kézfogás országhatárok fölött. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./
2005. június 1.
Toró T. Tibor, Temes megye képviselője a Temes megyei árvízkárosultak ügyében intézkedik. Több magyarok lakta települést is elöntött a víz. Egy olyan típusú szervezetnek, mint az RMDSZ, éppen ez adja a lényegét, hogy közbelépjen, főként akkor, ha a természeti csapás saját közösségét is súlyosan érinti. A legsúlyosabban érintett települések: Ótelek, Tolontán, Keresztes és Gátalja. Ótelek esetében a falu mintegy háromnegyede, Tolontán, Keresztes helységekben az épületek több mint fele semmisült meg. Gyakorlatilag ezeket a településeket újjá kell építeni. Gátaljának a Szigetfalu negyede szenvedte a legnagyobb károkat, ahol magyarok élnek. További öt település, ahol ilyen természetű károk nem estek, de a családok, az épületek és gazdaságok nagyon megszenvedték az árvízkatasztrófát: Magyarszentmárton, Nagyomor, Nagybodófalva, Begamonostor és Temesfalva. Egyesíteni kell az erőket. A képviselő most kapta meg a jóváhagyást az Igazságügyi Minisztériumtól, Rekonstrukció-2005 néven hoznak létre egyesületet a következő hetekben. A kezdeményező a megyei RMDSZ, azonnal melléjük álltak a történelmi egyházak, továbbá azok az önkormányzatok, ahol jelentős számban van az RMDSZ jelen. Civil szervezetek is csatlakoznak. Az árvízkárosultak megsegítésére erős szolidaritás alakult ki, ez tapasztalható Erdélyben, a magyarlakta vidékeken. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Akik bajban ismerik meg az RMDSZ-t. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 6.
Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
2005. június 7.
Az ígéret ellenére mégsem kezdődtek meg június 6-án a Gátaljához tartozó Szigetfalun az árvíz sújtotta első házak újjáépítési munkálatai. Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke közölte: azért nem foghatnak neki az újjáépítésnek, mert még mindig nem érkeztek meg a szakminisztérium által kiválasztott projektek, amelyek alapján felhúzzák a házakat. Ezeket a terveket május 30-áig meg kellett volna kapnia a megyei tanácsnak. A kárt szenvedett házak szakértői véleményezésével sem végeztek a megszabott határidőig a megyei hatóságok. /P. L. Zs.: Késik a házak újjáépítése. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./
2005. június 21.
Öt cég kezdi el az árvízkárosult Temes megyei településeken 130 lakóház felépítését. Június 21-én kezdik el az építkezést Gátalján, Szigetfalun, Birdán, Dentán, Nagykövéresen és Rudnán, majd a vizek visszahúzódása után Fényen és Ótelken. /Elkezdődik a Temes megyei lakóházak újjáépítése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2005. augusztus 13.
Temesváron a református egyházmegye esperesi hivatalában tartották az értekezletet. Fazakas Csaba esperes felhívta a figyelmet az augusztus végén kezdődő egyházkerületi kántorképző tanfolyamra és a szeptember 13-án sorra kerülő szigetfalui negyedévi lelkészértekezletre, továbbá az Algyógyi Lelkészi Közösség szeptember első két napján rendezendő szórványügyi megbeszélésére. Szó esett a “fekvő reformátusok” kérdéséről is. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik két ízben “igénylik” az egyházi szolgálatokat: kereszteléskor és temetéskor. /Szakmáry Károly: Havi közigazgatási értekezlet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./
2005. szeptember 2.
Egy hónappal a legutóbbi Temes megyei látogatása után tért vissza az árvíz sújtotta bánsági településekre Borbély László miniszter. Egyes helyeken el sem takarították az áprilisban, májusban összedőlt házak romjait, így el sem kezdődhetett az újjáépítés. Július végén Borbély azt nyilatkozta, hogy szeptember elejére 130 új lakóépületet adnak át a károsultaknak, ehhez képest alig 50 van kulcsrakészen. “Az összesítés szerint a Bánságban 780 házat kell újjáépíteni, ebből eddig 49-et adtak át. Szeptember végéig további százat kell átadnunk” – jelentette ki. Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus jelezte, hogy 26 családnál nem történt meg a kárfelmérés, így nem kerültek be az állami lakásépítési programba. “Három keresztesi, 10 szigetfalui és 13 óteleki családról van szó. Egész egyszerűen kimaradtak, vagy kifelejtették őket. A házaik látszólag nem szenvedtek nagy kárt az árvízben, de utólag kezdtek düledezni a falak. Azon vagyunk, hogy ezeknél a családoknál is felmérjék a kárt, és javítsák meg, vagy ha kell, építsék újjá a házaikat” – nyilatkozta Marossy. /P. L. Zs.: Újabb miniszteri látogatás az árvíz sújtotta településeken. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./
2005. szeptember 16.
A két közigazgatási megyét átfogó Temesvári Református Egyházmegye a harmadik negyedévi lelkészértekezletét a tavaszi árvíz sújtotta szigetfalui parókia szomszédságában lévő templomban tartotta. /Szakmáry Károly: Lelkészértekezlet a romok között. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./
2005. december 29.
Az RMDSZ kezdeményezésére összegyűjtött adományokból 20 ezer lejt juttattak a bánsági árvízkárosultaknak. Az RMDSZ Temes megyei szervezete, az adományok célba juttatása érdekében létrehozott Reconstructio 2005 Egyesület javaslatára bútorokat, háztartási gépeket és gázolajjegyeket vásárolt a Gátalja városhoz tartozó, főként magyarok lakta Szigetfalu település, továbbá óteleki, illetve torontálkeresztesi árvízkárosultjainak. /Pataki Zoltán: RMDSZ-segítség Szigetfalunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
2006. március 3.
Vetési László lelkész kolozsvári végzős református teológusokkal ismét a Bánságba látogat. A teológusok a zsombolyai gyülekezet istentiszteletén vesznek részt, egyben ismerkednek a szórvánnyal. A Temesvári Református Egyházmegyében két szórványgyülekezetnek – Zsombolya és Karánsebes – is lelkészre van szüksége. Vetési László a Diaszpóra Alapítvány számára adatokat gyűjt, illetve fényképez Makay Botond társaságában azokról a templomokról, parókiákról, temetőkről, amelyek még nincsenek az alapítvány birtokában. A tervek szerint a Bánsági “paptalan Marosszentimrét”, azaz Klopódiát keresik föl, majd Szigetfalun, Boksánbányán dokumentálódnak. /Szakmáry Károly: Vetési László ismét a Bánságban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./
2006. június 10.
Alig több mint egy évvel ezelőtt a Bánságban romboló árvíz próbára tette Szigetfalu gyülekezetének tagjait, nem kímélve a templomot és parókiát sem. 2005. május 5-én, a katasztrófa helyszínén kiáltottak segítségért az Úrhoz. Az azonnali gyűjtés elrendelése, a gyülekezetek adakozó lelkülete, intézmények, szervezetek támogatása ismételten igazolta, hogy „a megpróbáltatás idején egyek tudunk lenni a segítségnyújtásban” – írta Fazakas Csaba esperes. A templomot is megviselte a tavalyi árvíz. Idén június 13-án a felújított templom és az átépített parókia nyújt alkalmat a hálaadásra és a Nemzeti Imaév keretében meghirdetett állhatatos fohászkodásra Szigetfalun. /Fazakas Csaba esperes: Megemlékezés és hálaadás Gátalja-Szigetfalun. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./
